|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 21 találat | lapozás: 1-21 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Palya Bea 2008. január 22.A magyar kultúrát 1989 óta ünneplik január 22-én, Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Kölcsey Ferenc halálának 170., a Himnusz születésének 185. évfordulója alkalmából január 20-án, vasárnap Szatmárcsekén, a református templomban tartottak megemlékezést. Január 21-én Budapesten átadták a második alkalommal odaítélt Magyar Kultúra Követe címet. Az elismerésben Eötvös Péter zeneszerző-karmester, Esterházy Péter író, Kányádi Sándor költő, Julia Marton-Lefevre magyar származású környezetvédelmi és tudományos szakdiplomata, Palya Bea énekes és Schiff András zongoraművész-karmester részesült. /Ma ünneplik a magyar kultúra napját. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2011. október 1.IX. Nemzetiségi Színházi KollokviumTegnap délután Gyergyószentmiklóson a nagyváradi Szigligeti Színház, majd este a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata előadásával elkezdődött a IX. Nemzetiségi Színházi Kollokvium. A szemle október 9-én este az ünnepélyes díjkiosztással és Palya Bea koncertjével zárul. A fesztivál során 23 színházi előadásnak örülhetnek a nézők, lesz bőven kísérőprogram is, workshopokkal, szakmai beszélgetésekkel, könyvbemutatókkal, koncertekkel. A hazai magyar társulatok mellett fellép a bukaresti zsidó, a szebeni és a temesvári német színház is. Újdonság, hogy meghívtak magyarországi kisebbségi színházakat is, a Szarvasi Szlovák Színházat és a budapesti Cinka Panna Cigány Színházat. Bemutatkoznak a kollokviumon az alternatív, független hazai színtársulatok és a színművészeti egyetemek magyar tagozatos hallgatói is. Külön figyelmet érdemel a színházigazgatók és a magyarországi színházi szövetségi vezetők kerekasztala, amelyen jelen lesz a magyar Nemzeti Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Szőcs Géza is. Az előzetes elképzelések szerint ez alkalommal létrehoznák a határon túli magyar színházak szövetségét. A kollokvium megőrizte a színházi előadások versengésének hagyományát. A helyezésekről, díjazottakról a Kötő József, Sebestyén Rita, Iula Popovici, Radu Macrinici, Bicskei István alkotta zsűri dönt. Fesztiváligazgató Béres László, a vendéglátó Figura Stúdió Színház vezetője. A kollokviumon jelentős a marosvásárhelyi képviselet. A már említett pénteki Két lengyelül beszélő szegény román címú előadást követően vasárnap fellép a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Színházművészeti Karának Koreográfia Szaka a stúdiótermi Egy lakodalom története produkcióval. Kedden este az Akadémiai Műhely a Guppival. Szerdán pedig a Yorick Stúdió adja elő Székely Csaba Bányavirág című darabját. Fesztiválújság is megjelenik, amit a teatrológushallgatók készítenek. A szakmai beszélgetések moderátori teendőire Kovács Levente rendezőt kérték fel. (nk) Népújság (Marosvásárhely) 2011. október 7.Gyergyói kollokvium: három éjjel, három napMegfeszített munka a színfalak mögött, szórakoztató és mélyen a lélekbe fúró előadások a színpadon, vastaps és elégedett nézők a termekben: az erdélyi kisvárosban zajló esemény mondhatni nemcsak a helyi színházkedvelő közönség, de az egész régió kultúrtörténetét jelentősen alakítja. Megfeszített munka a színfalak mögött, szórakoztató és mélyen a lélekbe fúró előadások a színpadon, vastaps és elégedett nézők a termekben: az erdélyi kisvárosban zajló esemény mondhatni nemcsak a helyi színházkedvelő közönség, de az egész régió kultúrtörténetét jelentősen alakítja. Egy hete kezdődött el az erdélyi színjátszás legjobbjait felvonultató rendezvény Gyergyószentmiklóson, a rendezvény azonban mit sem veszített lendületéből és napról napra növeli népszerűségét. Az utolsó három nap programjában olyan előadások is szerepelnek, amelyek már több díjat is begyűjtöttek. Ma 17 órától a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház a Mellékhatások című darabot mutatja be, mely Woody Allen nyomán készült. 19 órától a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata Carlo Goldoni Chioggiai csetepaté című nagyszínpadi előadással lép színre. Az estet a P.U.L.B. , azaz a Próba Után Lacikánál Borozunk nevű együttes koncertje zárja. A holnapi program szerint 16.30-tól felolvasószínházat tart Csuszner Ferencz: Cifra virrasztás címmel, ezt követően pedig 19 órától a Kolozsvári Állami Magyar Színház Visky András: Megöltem az anyámat című darabját láthatja a nagyérdemű. A színházi előadások sora 21 órától a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház előadásával zárul: a több díjat is kiérdemelt Egressy Zoltán: Portugál című előadás most Gyergyószentmiklóson is megtekinthető lesz. A fesztivál utolsó napja gálaműsorral ér véget: a záró gálaünnepségen díjazásra kerül a legjobb előadás, legjobb rendezés, legjobb női és férfi szereplő, illetve a közönség és a zsűri tetszését leginkább elnyerő előadás. Ugyanakkor lapunk díjazni fogja a legjobb fiatal színésznőt. Az Új Magyar Szó díját Zsehránszky István színikritikus, lapunk munkatársa, a IX. Nemzetiségi Színházi Kollokvium zsűrijének tagja fogja átadni. Az est fénypontja lesz továbbá Palya Bea és Szokolay Dongó Balázs duókoncertje. Csibi Márti Új Magyar Szó (Bukarest) 2013. június 6.Kezdődik a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét„Nulladik nappal” veszi kezdetét szerdán a harmadik alkalommal megszervezésre kerülő Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A budapesti és számos más magyarországi helyszínt megelőző kincses városi nyitórendezvényre a Jókai (Napoca) utcai Quadro Galériában kerül sor, és egyben a minőségi könyvkiadás és a képzőművészet szerves összefonódására hívja fel az érdeklődők figyelmét, hiszen a ’60-as, ’70-es évek romániai magyar könyvkiadásának egyik jeles képzőművészalakja, Cseh Gusztáv emlékére szerveznek kiállítást. Az 1985-ben elhunyt grafikusművésznek nemcsak könyvillusztrációiból, de olajfestményeiből, ex libriseiből is válogattak a szervezők a tárlatra, amelynek megnyitóján az életművet bemutató, igényes megjelenésű kötetet is bemutatják, amelyet Csapody Miklós jegyez szerzőként. A Romániai Magyar Könyves Céh, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, az RMDSZ Főtitkársága és a Kós Károly Akadémia közös szervezésében megvalósuló esemény ez alkalommal is színes, a tavalyi évhez képest bővült programmal várja a Mátyás szülőháza előtti térre látogatókat. A kiadók és könyvterjesztők mintegy 35 standon kínálják a legfrissebb könyvújdonságokat, illetve a korábbi évek fontosabb köteteit. A kísérőprogramok tekintetében is folyamatosan bővül a rendezvény, többek között Palya Bea és Szokolay Dongó Balázs, a Sebő együttes, a Folker zenekar, valamint a Jazzybirds koncertjeire is sor kerül, továbbá az eddigi évekhez hasonlóan gyerekfoglalkozással, színházi előadásokkal, könyvakciókkal várják az érdeklődőket. Számos könyvbemutatóra, író olvasó találkozóra is sor kerül az ötnaposra bővült könyvünnepen, csütörtök este például a Kolozsvárról Budapestre elszármazott Bodor Ádámmal találkozhat a kincses városi közönség – a főként novellákban alkotó írónak Sinistra körzet és Az érsek látogatása című nagysikerű kötetei után 2011-ben jelent meg harmadik regénye Verhovina madarai címmel. Ugyancsak a díszvendégek közé sorolható a budapesti Lackfi János költő, aki vasárnap két alkalommal is találkozik olvasóival. A budapesti Vörösmarty téren csütörtökön Háy János író nyitja meg a 84. Ünnepi Könyvhetet és Gyermekkönyvnapokat, a rendezvényen 345 könyvújdonsággal találkozhatnak az olvasók.A magyar kortárs irodalom legnagyobb seregszemléjének 147 pavilonjában 220 magyarországi és határon túli kiadó mutatja be kiadványait. A központi helyszínen, a Vörösmarty téren két színpadon zajlanak a kulturális programok, koncertek, könyvbemutatók, beszélgetések - mondta el a tegnapi sajtótájékoztatón Zentai Péter László, a könyvhetet szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója. Brájer Éva, Székesfehérvár alpolgármestere elmondta, hogy a könyvhét vidéki megnyitóját az idén Fejér megye székhelyén tartják csütörtök délelőtt, itt többek között Vámos Miklóssal, Esterházy Péterrel és mintegy 40 kiadóval lehet majd találkozni. Krónika (Kolozsvár) 2014. május 15.Augusztus: a magyar térfoglalás hónapjaKolozsváron ötödik alkalommal szerveznek Magyar Napokat, Marosvásárhelyen második kiadásához érkezett a Forgatag. Míg az előbbi rendezvény helyszínei és kínálata bővült, a Vásárhelyi Forgatag szervezői még nem tudják, hogy a város központjában kapnak-e területfoglalási engedélyt. A Kolozsvári Magyar Napok szervezői is tisztában vannak azzal, hogy nehéz lesz felülmúlni a tavalyi rendezvényt, hiszen 2013-ban minden a legekről szólt: többek között elhozták az István, a király rockoperát, amelyet a kincses város főterén álló eddigi legnagyobb színpadon mutattak be a legnépesebb közönség előtt. Az idei, augusztus 17. és 24. között, ötödik alkalommal megszervezendő nyolcnapos rendezvény inkább a változatosságra és a sokszínűségre koncentrál – nyilatkozta Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, a rendezvény főszervezője. Óperrrencián innen és túl az idei magyar napok mottója – ennek kapcsán Gergely Balázs azt mondta: a fesztivál a valóság és a mesevilág határán mozog, „hiszen évente egy héten át kicsit meseszerűvé válik Kolozsvár főtere és más helyszínei, de arra is vonatkozik a mottó, hogy a szervezők, akárcsak a mesebeli hősök, mindig megtalálják szövetségeseiket a támogatókban, partnerekben, akikkel együtt sikerre viszik a történetet”. Hogy valóban mennyire meseszerű az egész augusztusi fesztivál, azt jól érzékelteti, hogy ott ünnepel immár ötödik éve Kolozsvár magyarsága – és nemcsak –, ahol alig egy évtizede még kotrógépek, gödrök, nemzeti színű padok és oszlopok csúfították a város képét. Újításokban az idén sincs hiány: a kezdetben viszonylag szerény, háromnapos sokadalom tavaly már egy hetesre bővült, a szervezők az idén ezt is megtoldották egy nappal. A Magyar Napok eseményeinek helyszínei immár az egész várost átszövik, és minden alkalommal újabbak adódnak hozzájuk. Felújítási munkálatok miatt kimarad ugyan az idén a Farkas utcai romkert, de média- és múzeumok sétányával bővül a kínálat. Újdonság, hogy ezúttal a kolozsvári magyar színház is részt vesz a rendezvényen. Ugyanakkor autentikus középkori forgatag várja a közönséget, a közös múlt és jövő jegyében a velünk együtt élő nemzeti közösségek, kiemelten a zsidó közösség felé történik nyitás ebben az évben. Szimfonikusoktól a legendákig Jóval nagyobb teret kapnak az idei Magyar Napok keretében a komolyzene művelői. Kolozsvár főterén láthatjuk ugyanis az MR Szimfonik Live produkcióját, amelyet eddig Magyarországon kívül sehol sem mutattak be. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara olyan előadókat kísér, mint Péterfy Bori és a Love Band, a Heaven Street Seven, az Irie Maffia, és a Pannonia All Stars Orchestra (PASO). A Kolozsvári Magyar Operában fellép a Magyar Rádió Szinfonikus Zenekara, az MTVA archívumából pedig filmeket, ezen belül gyerekfilmeket mutatnak be, de lesz sajtófotó-kiállítás is a Magyar Távirati Iroda tavalyi terméséből. Sánta Levente fesztiváligazgatótól heti bontásban is megtudhattuk a fesztivál főbb programpontjait. Vasárnap, augusztus 17-én, a nyitógálán mutatják be a Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas rendező-koreográfus által rendezett Székely Dózsa György című táncjátékot a Honvéd Táncszínház előadásában, Novák Péter főszereplésével. Hétfőn a főtéri nagyszínpadon egész estés, mintegy négyórás rockkoncert zajlik majd, a fellépők között lesz a Kalapács együttes régi Pokolgép- és Omen-dalokkal, a Dinamit együttes Rudán Joe-val, Varga Miklós, a Takács Tamás Dirty Blues Band és mások. Kedden Tamás Gábor lép fel a nagyszínpadon, szerdán a nemzetközi Szent István-napi Néptánctalálkozó gálaelőadása zajlik, csütörtökön a Kiscsillag és a Quimby lép fel. Pénteken az MR Szimfonik Live produkciójára kerül sor, szombaton Illés-emlékkoncert Szörényi Levente, Bródy János és Szörényi Szabolcs, valamint meghívott vendégeik: Feke Pál, Vastag Tamás és Vastag Csaba, Csobot Adél, Baricz Gergő és Gubik Petra közreműködésével. Vasárnap este a magyar történelmet a honfoglalástól napjainkig 21 képben feldolgozó, Experidance Ezeregyév című látvány és táncszínházi nagyprodukciót tekintheti meg a közönség a főtéri nagyszínpadon. A Farkas-utcai színpadon a fellépők között lesz Palya Bea, a 100 Folk Celsiust és a Parno Graszt. Az ötödik Kolozsvári Magyar Napokon is folytatódnak a már hagyományossá vált programok: lesznek gyerek- és ifjúsági, valamint képzőművészeti és irodalmi rendezvények, filmnapok, kiállítások, kerekasztal-beszélgetések, gasztronómiai és borászati rendezvények. A sokak által látogatott Fesztivál-utca a Farkas-utcában újra várja az érdeklődőket, és természetesen a Szent István-napi Néptánctalálkozóra is sor kerül. A Magyar Napok 2014-ben az eddigi legnagyobb összegű, 130 ezer lejes támogatást kapja a kolozsvári önkormányzattól, a háromszorosát a két évvel ezelőttinek. Marosvásárhely: a helyzet változatlan Alig érnek véget Kolozsvárott a Magyar Napok eseményei, augusztus 27-én a kikapcsolódni vágyók máris vonulhatnak száz kilométerrel odébb: Marosvásárhelyen immár második alkalommal szervezik meg a Forgatagot. A tavalyi rendezvény elsődleges gondja állandósulni látszik: Soós Zoltán fesztiváligazgató és csapata már a tavaly is szerette volna a rendezvényt Marosvásárhely belvárosába vinni, de a polgármesteri hivataltól erre nem kapott engedélyt. Még le sem járt a tavalyi forgatag, a szervezők már benyújtották a kérést, hogy a 2014-es rendezvényen Marosvásárhely köztereit használhassák, egyelőre azonban még válaszra sem méltatták őket. Amit tudni lehet: rendezvények lesznek a színházban, a múzeumban, a zsinagógában, a Teleki Tékában és a Maros partján. Soósék még bíznak abban, hogy a városvezetés jobb belátásra tér, de nagy reményeket nem fűznek a nacionalista kirohanásairól ismert Dorin Florea polgármesterhez. A Forgatag művészeti vezetője az idén Sebestyén Aba színművész, aki sok szempontból kihívásként éli meg a rendezvényt, hiszen a különböző kulturális programok mellett helyet kell szorítani a populáris műfajoknak is. Finanszírozás tekintetében viszont idén jobban áll a Forgatag. „A szervező Vásárhelyért Egyesületet a Bethlen Gábor Alap felvette a jelentős szakmai és kulturális intézmények sorába, amely remélhetőleg majd az egyesület működését fogja biztosítani a következő egy évre” – nyilatkozta Portik Vilmos főszervező. A Forgatag programjai most körvonalazódnak: ami biztos, hogy Rúzsa Magdi lesz az idei esemény egyik főszereplője. Nánó Csaba. Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2014. május 16.Szombat esti múzeumláz Erdélyben isMinden évben mintegy háromezer európai közgyűjtemény csatlakozik a Múzeumok éjszakája nevű programhoz, amelyet 2005-ben hozott létre a francia kulturális és kommunikációs minisztérium. Az európai múzeumok éjszakáját minden évben a május 18-ai múzeumok nemzetközi napjához legközelebb eső szombaton tartják. Most szombaton számos romániai intézmény is késő estig várja a látogatókat, akik jobbára ingyen vagy jelképes összeg kifizetése ellenében látogathatják meg a különféle tárlatokat. Háromnapos ünnep Vásárhelyen Marosvásárhelyen immár kilencedik alkalommal szervezik meg a múzeumok éjszakáját, a tavalyi évhez hasonlóan többnapos rendezvénysorozattal, péntektől vasárnapig várják az érdeklődőket. Míg múlt évben „kulturális sétáló utcává” alakult az Enescu utca, idén a Színház tér lesz a rendezvénysorozat központi helyszíne. Itt zajlik majd a képzőművészeti vásár, de itt épül fel az a színpad is, amely a szabadtéri koncerteknek ad teret, de kulturális kávézót is üzemeltetnek a rendezvény ideje alatt. A Maros Megyei Múzeum által szervezett programok sorát pénteken 20 órától nyitja meg Bayer Friderika magyarországi énekesnő gospelkoncertje a Kultúrpalotában. Az énekesnő 1994-ben első magyar indulóként 4. helyezést ért el az Eurovíziós Dalverseny dublini döntőjében. A Színház téri színpadon többek között Palya Bea magyarországi énekesnő, a kolozsvári Nightlosers zenekar, valamint a marosvásárhelyi művészeti iskola diákjaiból álló Echoesphere nevű együttest is fellép. Szombaton délelőtt megnyitják a Maros Megyei Múzeum valamennyi részlegét, és hajnali 2 óráig várják majd a látogatókat. Idén a Múzeumok éjszakája programsorozatba kilenc marosvásárhelyi intézmény, szervezet is bekapcsolódott: a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Maros Művészegyüttes, a Teleki Téka, a Bolyai téri unitárius egyházközség, a Keresztelő Szent János Plébánia, a Bernády Alapítvány, a Maros Megyei Speciális- és Hegyimentők Egyesülete, az Állatkert és a Classiccarclub.ro. A Múzeumok éjszakájának programjaira a belépő felnőtteknek 5 lejbe, a 6-18 éveseknek 3 lejbe, míg a nagycsaládoknak 10 lejbe kerül. Hat éven aluli gyerekeknek ingyenes. A karszalagos belépőt egyszer kell megvenni, ez érvényes minden programra, minden helyszínen. Rembrandt-tárlat ingyen A kolozsvári múzeumok ingyen látogathatók szombat délutántól késő estig. Az Erdélyi Néprajzi Múzeumban például ingyen tekintető meg a Rembrandt, a metszet művészetének csúcsa című tárlat második „felvonása”, a holland mester összesen 273 metszetét tartalmazó gyűjtemény második fele. A Kolozsvári Szépművészeti Múzeum Egy éjszaka a palotában című programjának keretében a látogatók a tárlatok megtekintése mellett keringőzhetnek is a Bánffy-palotában, de megszervezik a Kolozsvár legjobb rétese elnevezésű versenyt is. A csucsai Octavian Goga Emlékmúzeum – ahol nemrég nyitottak meg egy Ady Endre-emléktárlatot is – ingyenesen gondoskodik a kolozsvári érdeklődők szállításáról. A két gyűjteményt 15 órától éjfélig tekinthetik meg ingyen a látogatók. Mindezek mellett országszerte számos közgyűjtemény várja a látogatókat a múzeumok éjszakáján. Az érdeklődők a Noapteamuzeelor.ro oldalon tájékozódhatnak a programokról. Szász Cs. Emese Krónika (Kolozsvár) 2014. július 17.Partiumi Magyar Napok: ünnepre készülnek a szatmáriakMagyarország egyik legnépszerűbb előadója, Zorán lesz az augusztus 18–24. között zajló szatmárnémeti Partiumi Magyar Napok (PMN) sztárvendége – jelentették be szerdán a népszerű rendezvény szervezői. A magyar napok keretében szervezett programok idén is 10 helyszínen zajlanak, a rendezvény összköltsége 300 ezer lej. A PMN főszervezői – az Identitas Alapítvány és az RMDSZ – közölték: a rendezvény leglényegesebb vonása, hogy közösségi, azaz korosztálytól és érdeklődési körtől függetlenül minden szatmári magyar a magáénak tartja. Mint elmondták, idén közel 50 civil szervezet segítette őket munkájukban. Stier Péter főszervező elmondta, az első három nap során a tűzoltótorony melletti parkban zajlanak majd az események, ahol fellép a Budapesti Utcaszínház, a Hot Jazz Band, a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház pedig operettgálát tart. Ugyanott lehet megtekinteni a Nagyvárad Táncegyüttes produkcióját, valamint Palya Bea előadását is. A felsorolt eseményeket követően idén is lesznek klubkoncertek a városközpont közelében levő szórakozóhelyeken. A fő helyszín szokás szerint a Kossuth-kert lesz, ahol az állandó programok – kézműves vásár, lovagi torna, gyermekfoglalkozás – mellett szintén a koncerteké lesz esténként a főszerep: fellép többek között a Quimby, a Beatrice, Koós János és Aradszky László is. A hagyománynak megfelelően a zárókoncertet most is az új főtéren tartják majd: augusztus 24-én este a szatmáriak körében igen népszerű Bikini lép majd színpadra. Mint elhangzott, a szervezők reményei szerint idén is sikerül megőrizni a PMN színvonalát, melynek programjain tavaly becsléseik szerint 44 ezren fordultak meg. Ettől az évtől szeretnék egységesíteni a rendezvény arculatát, ennek érdekében saját házikókat készíttettek az árusoknak. A szervezéssel kapcsolatos költségeket a szatmárnémeti, illetve a Szatmár megyei önkormányzattól kapott támogatás, valamint pályázati pénzek és a magánszférából érkezett finanszírozás révén fedezik. Babos Krisztina, Krónika (Kolozsvár) 2014. augusztus 25.KMN: a változatosság gyönyörködtetA magyarországi ExperiDance Tánctársulat Ezeregyév című történelmi táncshow-jával ért véget tegnap, lapzártánk után az 5. Kolozsvári Magyar Napok, amelynek keretében egy hétig minden este tele volt a Főtér, illetve az amúgy zárva lévő, romos állapotú, de még így is megkapóan előkelő New York Szálló. Az időjárás egyébként majdnem végig „kegyes” volt a rendezvényhez, csak az utolsó két napra lett borúsabb, de a szemerkélő eső láthatóan egyáltalán nem zavarta azt a sok ezer embert, akik szombaton a legendás Illés zenekar koncertjén töltötték meg zsúfolásig a teret. Az Illés egyébként fennállásának 50. évfordulóját ünnepli idén, így nem spóroltak sem a dalokkal, sem a meghívott vendégművészekkel: Feke Pál, Vastag Tamás, Serbán Attila, Gubik Petra és Szabó Ádám is fellépett a zenekarral. A Tied a világ! című produkció minden korosztályt kicsalogatott az esőbe: az idősebbek fiatalságukat idézték fel újra egy kétórás koncert erejéig, a fiatalok pedig – a hétfő esti koncertek után ismét – megtanulhatták, hogy öreg rocker nem vén rocker. Ezrek énekelték teli torokból az olyan jól ismert slágereket, mint a Ha én rózsa volnék vagy az Amikor én még kissrác voltam. A koncertprogram egyébként nagyon változatosra sikerült idén: hétfőn a már említett veterán rockerek melegítették be a közönséget, kedden Tamás Gábor álmai teljesültek – saját bevallása szerint – ugyanott, szerdán a néptánc töltötte be a teret, csütörtökön pedig a magyar pop két olyan nagyágyúja adott koncertet egymás után, mint a Kiscsillag és a Quimby. Lovasi András és a Kiscsillag sok dalt eljátszott a Szeles című új albumról, amely a kritikusok egybehangzó véleménye szerint nagyon feszesre, jól kimunkáltra sikerült, a törődés pedig a koncerten is hallatszott, hiszen egy-egy dal talán még jobban szólalt meg, mint a lemezen. Lovasi a tőle megszokott humoros szövegekkel konferálta fel az újabb és újabb dalokat: a Hol van a boldogság? címűt például a pásztorok által egy bárány elvesztésekor énekelt siratóhoz hasonlította. A hangulatot csak fokozni lehetett, amit a Quimby meg is tett a következő koncerten: Kiss Tibor és Varga Livius egymásra tromfolva hergelték a tömeget, akik egy energikus, feszes koncertet tombolhattak végig, az újabb dalok mellett pedig szerencsére előkerültek olyan korábbi slágerek is, mint a Libidó, Az otthontalanság otthona, a Ventilátor blues vagy Az ördög magyar hangja. Pénteken a Magyar Rádió szimfonikus zenekara kísérte öt magyar banda áthangszerelt dalait. A műsort az Irie Maffia kezdte, majd Péterfy Bori sétált fel a színpadra, hogy megmutassa milyen is egy magyar popdíva – illetve egy vámpír. A Heaven Street Seven és Szűcs Krisztián – a szimfonikusokkal való együttműködés kezdeményezője – egy már tökéletesen felszabadult és népes közönség elé lépett ki, jutalomként pedig előkerült az Atombomba című remek nóta, ami ritkábban kerül bele a koncertprogramba. A sort a Pannonia Allstars Ska Orchestra zárta a színpadon, akik egy új dalukkal mutatták meg, milyen is az általuk kitalált ska western műfaj. Persze nemcsak a főtéri nagyszínpad, hanem a Farkas utcai színpad is számos jó koncertnek adott teret: itt lépett fel például Palya Bea, aki ismét megmutatta, milyen is szerinte egy igazi nő, újabb szerzeményeiben ugyanis erről énekel – kiválóan. Szombaton a Parno Grast, azaz Fehér Ló nevű cigányzenekar lépett fel a Farkas utcában, és a szakadó eső ellenére fergeteges bulit csaptak. Erre tényleg nincs jobb szó: egyszerűen mindenki megőrült. Vasárnap Harcsa Veronika zárta a koncertek sorát a Farkas utcában. Varga László, Krónika (Kolozsvár) 2014. augusztus 28.Negyvenötezren a Partiumi Magyar NapokonMegközelítőleg 45 ezer résztvevőt vonzott a múlt héten Szatmárnémetiben megtartott Partiumi Magyar Napok (PMN) – derült ki a szerdán tartott kiértékelő sajtótájékoztatón. Az Identitás Alapítvány és a helyi RMDSZ közös rendezvényét 24 civil szervezet és 112 önkéntes segítette munkájával. A főszervezők úgy vélték, sikeres volt a 13. PMN, hisz sikerült újabb rekordot dönteni az érdeklődők számát tekintve. Kereskényi Gábor szatmárnémeti RMDSZ-elnök hangsúlyozta, nagy örömükre szolgál, hogy a régió legnagyobb rendezvényének számító fesztivál idén is civilizált körülmények között zajlott, és egyetlen egy incidensre sem került sor, így a rendfenntartóknak most sem jutott feladat. Stier Péter főszervező szerint sikerült a szatmári magyarság ízlése szerint való fellépőket meghívniuk, hisz mind Zorán pénteki, mind a Bikini együttes vasárnap esti koncertjén zsúfolásig megtelt az új főtér a nagyszínpad előtt, közel 10 ezren énekeltek együtt a neves sztárokkal. Hozzátette: utólagosan úgy véli, érdemes lett volna a Beatrice fellépését is az új főtéri nagyszínpadon megszervezni, mivel a hétvégi állandó programoknak helyet adó Kossuth-kert színpada előtti tér szűknek bizonyult a közönség számára. A többnapos rendezvény keretében 985 liternyi bográcsgulyást és halászlevet főztek, és összesen 3820 liternyi sört fogyasztottak el a résztvevők. A jövőre való tekintettel Szőcs Péter, az Identitás Alapítvány elnöke kifejtette, a tapasztalatok fényében nagyobb hangsúlyt fektetnek majd az egyhetes rendezvény hétköznap esti, alternatív helyszíneken tartott programjaira, mivel úgy vélik, ezek is nagy érdeklődésre tartottak számot. Sokan voltak kíváncsiak a tűzoltótorony melletti színpadon fellépett Budapesti Utcaszínház, valamint a debreceni Csokonai Színház előadásaira, és Palya Bea csütörtök esti koncertje is több száz érdeklődőt vonzott. Mint elhangzott, közel ezer kérdőívet töltettek ki a fesztiválozókkal, melynek eredményeit figyelembe veszik majd a jövő évi program megtervezésénél és a fellépők kiválasztásánál. Babos Krisztina, Krónika (Kolozsvár) 2015. március 9.Ünnepeljünk együtt a magyar szabadság napján!Az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezete idén is rendkívüli rendezvénysorozattal ünnepli március 15-ét. Az ünnep napján 12 órától a Bernády téren a Bem-emlékplakett koszorúzására kerül sor. Ezzel emlékezünk Bem Józsefre, aki 1848 júliusában Teleki Domokos házában szállt meg, majd innen indult Petőfi Sándor kíséretében a fehéregyházi csatába. 16 órától, a Postaréten a székely vértanúk vesztőhelyénél több Maros megyei hivatásos kórus felállásában szólalnak meg több száz torokból a jól ismert Kossuth- nóták; a Szózat és nemzeti himnuszaink. A színes kulturális műsort és ünnepi beszédeket koszorúzás követi. 18 órától a Könyv és Gyertya díjátadó gálával folytatódik a március 15-i rendezvénysorozat a Kultúrpalotában. A rendezvényen azokat a Maros megyei személyeket tüntetik ki, akik kiemelkedő módon segítették a magyarságot, szorgalmazták az itthon maradást, szakmai felkészültségükkel segítették a közösség előmenetelét, valamint kiemelkedő munkát végeztek közösségünkért. A Könyv és Gyertya díjat a Maros megyei RMDSZ fennállásának 25. évfordulója alkalmából alapította. A kitüntetés 1990. február 10-én, a kisebbségi jogok védelméért meghirdetett könyves-gyertyás néma tüntetés emléke előtt tiszteleg. A díjátadó színes kulturális műsor keretében fellép Csíki Hajnal művésznő és Trozner Kincső énekes. A gálát két neves magyarországi előadó, Palya Bea és Szokolay Balázs koncertje zárja. A belépés díjtalan. Ünnepeljük idén is együtt március tizenötödikét, a magyar szabadság napját! Huszonöt éve mindig a magyarokért! Az RMDSZ Maros megyei szervezetének sajtóirodája Népújság (Marosvásárhely) 2015. március 13.Ünnepel a Maros megyei magyarságA magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 167. évfordulóján a legtöbb Maros megyei magyarlakta közösségben megemlékezéseket szerveznek. Szovátán már pénteken elkezdődik az ünneplés, 17 órától a Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola diákjai mutatnak be ünnepi műsort a Domkos Kázmér Művelődési Házban. Vasárnap az ünnepi istentiszteletek után 15 órától közös ünneplésre, felszólalásokra, koszorúzásra kerül sor az 1848-as hősök kopjafájánál, a Városháza udvarán. Ezt követően a tömeg felvonul a fürdőtelepre, ahol a Petőfi-parkban koszorúznak a költő szobránál. Nyárádszeredában is pénteken ünnepelnek a Deák Farkas Általános Iskola tanulói és a hozzájuk csatlakozó érdeklődők: 11 órától Szász Károly lelkész-forradalmár sírjánál koszorúznak, 17 órától a művelődési házban mutatnak be zenés-irodalmi műsort és fellép a Bekecs néptáncegyüttes is. Vasárnap délben az istentiszteletek után Deák Farkas főtéren álló szobránál koszorúznak, míg az andrásfalviak Deák Farkas sírkertjébe vonulnak. A városhoz tartozó Székelytompán is délben koszorúznak a szabadságharcban elesett tizenegy helyi hős emlékművénél. Erdőszentgyörgyön vasárnap 12 órától a parkban álló kopjafáknál koszorúznak, majd a kultúrotthonba vonulnak, ahol ünnepi műsorra kerül sor. Marosludason pénteken 16 órakor a Petőfi-szobornál koszorúznak, majd a művelődési házban lesz ünnepi műsor, 18 órától a Jumbo vendéglőben Magyar Estet tartanak. Szászrégenben az Eugen Nicoară Ifjúsági Házban szombaton 18 órától kezdődő ünnepségen emlékeznek a magyarok. Csíkfalva községben vasárnap: Jobbágyfalván az ökuménikus istentiszteletet követően 11 órától a hősök emlékművénél emlékeznek és koszorúznak, Csíkfalván 12,30 órától, Nyárádszentmártonban14 órától koszorúznak az emlékműveknél, míg Vadadban 15 órakor hajtanak fejet a kopjafánál. Mindenik helyszínen fellép a Nagy Ferenc Férfikar is. Nyárádgálfalván pénteken 12 órától emlékeznek és koszorúznak a Szentiváni Mihály Általános Iskolában a névadó reformkori politikus, író, költő szobránál, Szentháromságon vasárnap 15 órától emlékeznek a kultúrotthonban. Backamadarason a délelőtti istentisztelet után a kultúrotthonban mutatnak be ünnepi műsort, Szentgericén a templomokból kijövő felekezetek az iskola udvarán álló emlékműnél koszorúznak. Ákosfalván is az istentisztelet és szentmise után a faluközponti emlékműnél és kopjafánál koszorúznak, ugyanígy Nyárádszentbenedeken is a Ferenczy Júlia-emlékparkban álló kopjafánál koszorúznak és mutatnak be műsort az istentisztelet után. Kibéden vasárnap 18 órakor koszorúznak a faluközpontban álló emlékműnél, majd a kultúrotthonban mutatnak be műsort a fiatalok. Makfalván közös ünneplésre várják az MPP és RMDSZ híveit: 16 órától ünnepi istentiszteletet tartanak a református templomban, ezután bemutatják a nemrég megjelent Makfalva, a Dózsák faluja című könyvet, majd a templomkertben álló emlékműnél koszorúznak. Gyulakután a délelőtti istentisztelet keretében Gálfalvi László tanár tart előadást a szabadságharc koráról, majd a templomkertben koszorúznak a különböző szervezetek, ezután a kultúrotthonban vonulnak, ahol a polgármester köszöntője után az iskolások és a Szivárvány néptánccsoport mutat be ünnepi műsort. Havadtőn a 15 órától kezdődő istentisztelet keretében emlékeznek, majd a templomkertben álló kopjafánál koszorúznak, a kultúrotthonban pedig az iskolások mutatnak be műsort. Kelementelkén a 15,30 órakor kezdődő istentisztelet keretében lesz emlékműsor, majd a Simén-kúria falára tavaly visszakerült Petőfi- és Bem-plaketteknél koszorúznak. Vámosgálfaván a Fogarasi Sámuel Általános Iskolában pénteken tartanak emlékműsort a szabadságharc jeleneteinek bemutatásával, majd vasárnap délben, istentisztelet után a templomkertben álló kopjafánál koszorúznak. Búzásbesenyőben vasárnap délben a katolikus templomban emlékeznek a forradalmi eseményekre a helyi Gaudete kórus közreműködésével, 13 órától Kerelőszentpálon a katolikus templomkertben emlékeznek és koszorúznak, míg a szomszédos Magyardellőn szombaton 17 órától a kopjafánál. Marosvásárhelyen is megemlékezést szerveztek a magyar pártok Az Erdélyi Magyar Néppárt Maros Megyei szervezete március 15-én délután 2 órától a Petőfi-szobornál szervezi meg ünnepi rendezvényét, ahol Sebestyén Péter római katolikus plébános és Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei szervezetének elnöke mondanak ünnepi beszédet. Fellépnek Csíki Hajnal színművész, a Gecse utcai Református Egyházközség Evangélium kórusa és Szőlősi Katalin népdalénekes. Tekintettel a közelmúlt marosvásárhelyi eseményeire és közhangulatára, valamint a magyarság közös fellépésének szükségszerűségére, ugyanakkor az egymás iránti bizalomépítés és az együtt ünneplés szándékának jegyében az Erdélyi Magyar Néppárt meghívta az RMDSZ és az MPP maros megyei szervezeteinek vezetőit, hogy vegyenek részt az ünnepségen. Ennek szellemében részt vesznek az EMNP és EMNT képviselői a Székely Vértanúk szobránál tartandó RMDSZ által szervezett ünnepségen. A Petőfi-szobornál tartandó ünnepséget megelőzően déli 12 órától Szántai Lajos budapesti művészettörténész Sas hátán garabonciás. Petőfi és a világszabadság címmel tart előadást a Bolyai-téri unitárius egyházközség Dersi János termében. Kokárdák készítésére ugyanitt nyílik lehetőség 12 és 13 óra között az Unitárcoop Alapítvány közreműködésével. Az RMDSZ által Marosvásárhelyen szervezett március 15-iki megemlékező programsorozat 12 órától kezdődik a Bernády-téren, a Bem-emlékplakett megkoszorúzásával. 16 órától kezdődik az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezetének központi rendezvénye a Postaréten, a székely vértanúk emlékművénél, ahol több kórus és dalárda együtt éneklésében szólalnak meg Kossuth-nóták, a Szózat és nemzeti himnuszaink. A kulturális műsort és ünnepi beszédeket koszorúzás követi. 18 órától a Kultúrpalota nagytermében kerül sor a Könyv és gyertya díjátadó gálára. A díj elismerés és köszönet azoknak, akik az 1990. február 10-én megfogalmazott eszmék, értékelvek és célkitűzések mellett kitartottak, ezek szellemében végezték munkájukat és szolgálatukat. Az ünnepségen fellép Csíki Hajnal színművész, Trózner Kincső énekes, valamint két neves magyarországi előadóművész, Palya Bea és Szokalay Balázs tart rendkívüli koncertet. A belépés díjtalan. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2015. március 16.Könyv és Gyertya gálaAz RMDSZ március 15-i ünnepi rendezvénysorozatának záróakkordjaként Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében a magyar és a székely himnusszal indult, és Palya Bea valamint Szokolay Balázs előadásával ért véget vasárnap a Könyv és Gyertya gála. A díjat az RMDSZ Maros megyei szervezete alapította, és olyan Maros megyei személyeknek adják, akik kiemelkedő módon segítették a magyar közösséget. Beszédet mondott Markó Béla szenátor, Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke, Lukács Bence Ákos konzul Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa részéről. Szolidaritással minden lehetséges Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke azokat cáfolta, akik azt állítják, hogy ma már nincsenek olyan emberek, mint voltak 150, 160 évvel ezelőtt, hogy az az összefogás, szolidaritás, ami akkor vagy közelebbi múltunkban, 1990. február 10-én, a gyertyás- könyves tüntetésen megtörténhetett, ma már nem lehetséges, mert megváltoztak a társadalmak, megváltoztak az emberek. A volt elnök kijelentette: nem hisz abban, hogy megváltozott volna az a hit, az a bizalom, hiszen "ma is a könyv és gyertya jegyében gyűltünk össze ünnepelni azokat, akik kiérdemelték ezt a kitüntetést". Mint mondta, nem elképzelhetetlen az a szolidaritás. Ha félretesszük a véleménykülönbségeket, össze tudunk fogni. "Hinni kell a változásban, a szolidaritásban, szabadságban, egyenlőségben, testvériségben, és akkor minden lehetséges" – mondta egyebek között Markó Béla. Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke elmondta, hogy második alkalommal kerül sor a Könyv és Gyertya díj kiosztására, majd felidézte az 1990-es tüntetést, amikor százezer magyar ember vonult végig a városon könyvvel és gyertyával a kezében, amikor hatalmas közösségi erő lüktetett, és amikor jó volt magyarnak lenni Vásárhelyen. Azért alapították a díjat, hogy felhívják a figyelmet azokra az alapvető értékekre, amelyekhez ragaszkodunk, amelyek akkor csak vágyként fogalmazódtak meg, és amelyek nagy része 25 év elteltével megvalósult. A gálán kitüntetésben részesültek: 1. Berekméri D. István sáromberki nyugalmazott történelemtanár. A pedagógusi munkakör mellett belekapcsolódott és elmélyült a tudományos-kutató tevékenységben is. Részt vett abban a munkaközösségben, amely kiadta Sáromberke falumonográfiáját 1994-ben. Több alkalommal tartott előadást helytörténeti konferenciákon, ahol tudományos dolgozatokat terjesztett elő. Megjelent három könyve, 2006-ban a Sáromberke és a Telekiek, 2007-ben II. Rákóczi Ferenc – az ország nélküli fejedelem, majd 2013-ban a Bethlen Gábor – Erdély fejedelme (1613–1629) című. Jelenleg a Sáromberke és a Telekiek című kötet átdolgozásán, bővítésén dolgozik, amelyet Teleki Samu Afrika- utazó halálának 100. évfordulója alkalmával szeretne kiadni 2016-ban. 2. Biró János fafaragó, Nyárádszereda. Gépészmérnökként dolgozott Nagyenyeden, Szász-régenben, Nyárádszeredában, fafaragással is foglalkozik. Számos alkotását lehet megcsodálni szerte a megyében és a határokon túl is, Nyárádszeredától Mórig. Igényesen kifaragott kopjafák, címerek, díszes székely kapuk tanúskodnak Biró János fafaragó mesteri munkájáról. 3. Gál Barna Gyula Segesvár és a környékbeli magyarság meghatározó személyisége. Matematika-fizika főiskolán szerzett oklevelet, majd 1953 és 1991 között mint matematika szakos tanár dolgozott. Pályafutása alatt is legfőbb feladata volt a magyarságért, a közösségért tevékenykedni. Az RMDSZ segesvári szervezetének megalakulásában nagy szerepet játszott, majd 1991 és 2004 között a segesvári RMDSZ elnökeként kitűnően vezette a szervezetet. Ugyanakkor 1992 és 2004 között Maros megyei tanácsosként képviselte a magyarság érdekeit. 4. Görög Miklós építészfőmester 1935. október 10-én született Marosludason. Az RMDSZ marosludasi szervezetének megalakításában nagy szerepet játszott, és egyetlen olyan esemény sem volt a helyi RMDSZ szervezetnél, amelyben ne vett volna részt. A Szociáldemokrata Platform országos alelnökeként is tevékenykedett, és Kerekes Károly parlamenti képviselő irodavezetője volt Marosludas kerületben. 5. Horváth János, Marosszentkirály. Fiatal kora óta foglalkoztatta a hagyományőrzés, a néptánc. Életcélja a néptánc megőrzése és továbbadása a fiatal generációknak. 1991-ben megalakította a Vadrózsa hagyományőrző tánccsoportot Nagy Margit tanárnő közreműködésével, amelynek mára már a negyedik generációját oktatja. Fáradságot nem kímélve végzi ezt a szép munkát, melynek köszönhetően szülőfaluja hírnevét már a határokon túl is ismerik. Jelenleg 16 párral dolgozik, akiknek számos erdélyi magyar vidék táncait tanítja. 6. Mátyás Endre, nyugalmazott matematika szakos tanár, Szováta. 1973 és 1996 között pedagógusként és igazgatóként dolgozott. 1996 és 2000 között Szováta polgármestere volt. 1990 óta tevékenykedik az RMDSZ szovátai szervezeténél, melynek alapító tagja volt. Egész életében lelkesen vállalta a közösségi feladatokat, erejét nem kímélve tevékenykedett Szováta közösségéért. Pedagógusként, aligazgatóként, majd később igazgatóként gyermekek generációit oktatta nem csupán matematikai ismeretekre, hanem arra is, hogy miképpen lehet magyarként megmaradni a szülőföldön. 7. Tóth Dénes, Gyulakuta. Mezőgazdasági technikumot végzett, 1965 és 2012 között a gyulakutai állatorvosi körzetnél dolgozott állat-egészségügyi technikusként. Szakmai munkája mellett kiemelkedő fontosságot tulajdonított a közösségépítésnek. 1990 óta az RMDSZ-ben töltött be különböző tisztségeket, 18 éven át helyi tanácsosként tevékenykedett, és alelnöke volt a helyi RMDSZ szervezetnek, melynek megalakításához jelentős mértékben hozzájárult. Munkája során igyekezett eleget tenni a szakmai elvárásoknak, és a gyulakutai közösség számára olyan megvalósításokat elérni, melyek példaértékűnek bizonyulnak az új generációnak. 8. Kun László, Marosvécs, történelem szakos tanár. Elhivatottan, lelkesen és kellő részletességgel tanította tanítványait múltunk történelmére, ismertette velük a korszakok változásit, őseink nyomában. 1990 és 2011 között pedagógusi hivatása mellett a Magyarói Általános Iskola igazgatójaként is dolgozott. Munkája során a magyarói oktatás fejlődését, színvonalát tartotta elsődleges célnak, a helyi diákok erkölcsi és szellemi tudásának gyarapítása kiemelkedő fontosságúnak számított. 9. Farkas Elek, Harasztkerék, magánvállalkozó. Több helybélinek biztosít munkát és megélhetési lehetőséget. Aktív szerepet vállal az RMDSZ ákosfalvi községi szervezetében, 1996 és 2000 között helyi tanácsos. Támogatja az RMDSZ-t, a történelmi egyházakat, egyesületeket. Ákosfalva községből több mint száz személynek nyújtott támogatást, hogy ünnepélyes keretek között részt vehessenek a honosítási ceremónián az anyaországban. 10. Darabont József református lelkipásztor. 1973 szeptemberétől szolgál Görgény-szentimre, Mezőbodon, Mezőcsávás református gyülekezetében. Kiemelkedő fontosságúnak tartja a gyerekek és fiatalok foglalkoztatását, lélektől lélekig hirdet igét felnőtteknek, időseknek. 1990-ben megalakította Mezőcsávás községben az RMDSZ szervezetet, idejét, erejét, energiáját nem sajnálva járt házról házra összeírni az RMDSZ-tagokat. Emiatt megfenyegették és bántalmazták 1990-ben. Nem hátrált meg a közösségért való munkában, lelkesen dolgozott a magyarságért. 11. Nagy Béla, Nagysármás. A sármási Vointa Kisipari Szövetkezetnél töltött be különböző tisztségeket, 1993 és 1996 között a községi kórháznál vállalt munkát, 1996 és 1998 között higiéniai asszisztensként dolgozott a Maros megyei egészségügyi rendőrség és megelőző orvoslás intézeténél. Közösségalakító tevékenységekben is részt vett, az RMDSZ helyi szervezetének egyik meghatározó személyisége. A nagysármási RMDSZ szervezet alapító tagja volt. ’90 óta folyamatosan vállalt tanácsosi tisztséget, 2000 és 2004 között helyi elnök volt a nagysármási RMDSZ szervezetnél. 12. Kocsis József, Radnót. A székelykeresztúri tanítóképzőben kezdte, majd Székelyudvarhelyen fejezte be tanulmányait. Somosdon tanított, majd három év katonaság után Harcón volt iskolaigazgató és tanító. 1963-ban került vissza Radnótra, a kertészeti iskolába, majd annak megszűnése után 1964 őszétől az Agronómusok Háza alkalmazottja lett. Megalakulása óta tagja a radnóti RMDSZ-nek. Közösségformáló és mindennapi munkája mellett kopjafát faragott az I. és II. világháború magyar hősei emlékére, melyet a református templom kertjében állítottak fel. 13. Fülöp G. Dénesné Suba Ilona, a Vártemplomi Diakóniai Központ Lazarenum Alapítványának elnöke. Az erdélyi és a marosvásárhelyi magyarságért végzett sokoldalú munkájáért, az elesett, hátrányos helyzetű emberek támogatásáért végzett tevékenysége elismeréseként jelölte az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete. A 25 éve alapított Lazarenum Alapítvány jelenleg 18 gyermeknek szolgál otthonul a Lídia gyermekotthonban. A folyamatosan bővülő Vártemplomi Diakóniai Központot 46 idős személy lakja. A létesítmény az idősek gondozása mellett erdélyi magyar közművelődési célokat is szolgál. 2002 óta a Pici ház két pedagógus segítségével oktatást és meleg ételt biztosít 27 utcagyerek számára. A Lazarenum keretében – a diakóniai szolgálat részeként – évente 150 nagy családban nevelkedő mintegy félezer hátrányos helyzetű gyermek rendszeres támogatása és nyári táboroztatása folyik. A társadalom peremére szoruló családoknak otthonteremtő programmal segít, falusi házakban helyezve el őket, fedelet és megélhetést nyújtva számukra. Nem utolsósorban 33 munkahelyet tart fenn. 14. Török Gáspár, országos és nemzetközi elismertségnek örvendő fotóművész, a marosvásárhelyi közélet markáns alakja. Öt kontinensen állították ki munkáit, több mint 63 hazai és 25 nemzetközi díj birtokosa. Művészi rangjának elismeréseként 1988-ban az AFIAP, vagyis a Fotóművészek Nemzetközi Szövetségének művésze címmel, majd 1995- ben az EFIAP, ugyanezen szövetség kiváló művésze címmel tüntették ki. 15. Simon György magyartanárként a szép és szabatos nyelvhasználatra, a nemzeti hovatartozás önérzetes felvállalására tanította diákjait. Iskolai órái hétvégeken és vakációkban gazdag hagyományú erdélyi falvakban, hegyi ösvényeken, a múltat idéző emlékhelyeken folytatódtak. Simon György a Bernády Napok első kiadása óta a diákvetélkedők szervezője, számos Bernády-kiadvány szerkesztője, illetve korrektora. Ő indította útjára 1993-ban az ország összes magyarul tanuló középiskolás diákja számára az IKV-t, az irodalmi kreativitásversenyt, amely azóta is minden évben megrendezésre kerül. A gálaesten Csíki Hajnal Horváth István A nyelv csak élve tündököl című versét szavalta, fellépett Trózner Kincső (ének), zongorán kísérte Trozner Szabolcs. A laudációkat B. Szabó Zsolt műsorvezető olvasta fel. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2015. március 16.Könyv és gyertya-díj a közösség szolgálatáértÜnnepi műsör keretében vették át a Könyv és gyertya-díjat azok a Maros megyei személyek – köztük nyugdíjas pedagógus, fafaragó, lakatos, táncoktató, vállalkozó, lelkész, tervező, mérnök –, akik a magyar közösséget szolgálva, annak előrehaladását, a fiatalok itthon maradását szorgalmazták. Mintegy megkoszorúzta a március 15-ei megemlékező eseményeket a Kultúrpalotában tartott vasárnap esti rendezvény, amelynek keretében a 25 évvel ezelőtti könyves-gyertyás felvonulásra emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mellett. Többnyire hajlamosak vagyunk azt állítani, hogy az a hősök kora volt, most más időket élünk – jelentette ki Markó Béla szenátor, az RMDSZ korábbi elnöke. Hozzátette, hogy ő ebben nem hisz, ahogy abban sem, hogy azok az emberek, akik 1990. február 10-én végigvonultak Marosvásárhelyen, könyvvel és gyertyával a kezükben, mára megváltoztak volna. A hit és a bizalom változott az egyenlőség, testvériség, szabadság megvalósíthatóságában – fogalmazott a politikus, arra hegyezve ki mondandóját, hogy az 1848-as forradalom is, a százezer embert megmozgató könyves-gyertyás felvonulás is összefogással történhetett meg. Összefogtak a különböző nézetet valló, másként gondolkodó emberek, Petőfi, Széchenyi és Kossuth, 25 évvel ezelőtt pedig a magyar közösség megfeledkezett a nyomorról, a reménytelenségről, arról, hogy alig egy-két hónappal korábban sokan el akarták hagyni az országot. Pedig nem sejtették, mi fog történni március 19-én és 20-án, de hittek abban, hogy összefogással megváltoztatható a világ. Arra is felhívta Markó a figyelmet, hogy egy ember egy szál kicsi gyertyával nem tudott volna végigmenni a városon. Közösen, egymás gyertyáját újragyújtva viszont meg lehetett ezt tenni. A díjakat Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és Péter Ferenc politikai alelnök adta át a kitüntetteknek: Berekméri D. István nyugalmazott történelemtanárnak, Bíró János fafaragónak, Gál Barna Gyula nyugalmazott matematikatanárnak, Görög Miklós építésznek, Horváth János néptáncoktatónak, Mátyás Endre nyugalmazott matematikatanárnak, Tóth Dénes állat-egészségügyi technikusnak, Kun László nyugalmazott történelemtanárnak, Farkas Elek vállalkozónak, Darabont József református lelkipásztornak, Nagy Béla egészségügyi asszisztensnek, Kiss Szabolcs református lelkipásztornak, Kocsis József nyugalmazott tanítónak, Török Gáspár fotóművésznek és Simon György nyugalmazott magyartanárnak. A díjátadó ünnepség keretében Csíki Hajnal színművész szavalt, színpadra lépett Trozner Kincső énekes és Trózner Szabolcs zongoraművész, a rendezvény második felében pedig Palya Bea és Szokolay Balázs koncertezett. Antal Erika | Székelyhon.ro 2015. július 20.Szívvel-lélekkel magaménak érzemA hajdani Hintz-ház emeleti termében tartották azt a sajtótájékoztatót, amelyen a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, Gergely Balázs, nem kis büszkeséggel a hangjában, bejelentette, immár hatodik alkalommal, rendezik meg a Kolozsvári Magyar Napokat, 2015. augusztus 16.-23. közötti időszakban. A kínálat rendkívül bőséges. Több mint 500 rendezvény várja az érdeklődőket. Gergely Balázs igyekezett ízelítőt adni abból a hatalmas kínálatból, amiből ez alatt az idő alatt válogathatunk. A rendezvény maga kiemelten a kolozsvári magyar közösségé, minden társadalmi rétegé, a város ifjúságáé. Komolyan hozzájárul ahhoz, hogy Kolozsvár magyarsága újra erős, hiteles erővé váljék. Fontos az is, hogy a közösség mennyire tud másokra is odafigyelni. Kiemelt témája a kárpátaljai helyzet, ahol nemzettársaink is mostoha körülmények között élik mindennapjaikat. Háborús helyzet uralkodik felettük. Magyarok, románok, rutinok, zsidók, örmények megváltozott körülmények között élik napjaikat. A programokban és rendezvényekben is ez fog hangsúlyt kapni. Gyűjtést szerveznek a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Adománygyűjtést rendeznek a kárpátaljai magyar gyermekek számára. Jól felkészült, dinamikus, szervező csapat állította össze a programot, vállalta a szervezés, a marketing tevékenység bonyolult problémáinak megoldását. Az idei Kolozsvári Magyar Napok mottója: „Minden(t) rendben”. Az időbeosztás segítségére felsorolnánk a teljesség igénye nélkül néhány eseményt. Nyitógálát a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében tartják, 2015. augusztus 17.-én 19 órakor „Megidézett Kárpátalja. Hágókon innen és túl”. Magyar Állami Népi Együttes műsora. Rendező – koreográfus: Mihályi Gábor. A sajtóbemutató keretén belül kiosztunk egy ízelítő összefoglalót az idei programból. Nagyon sokféle rendezvény lesz. Talán túl sok, azonban nem akartunk visszautasítani senkit sem- hangsúlyozta Gergely Balázs. A sajtótájékoztatóval egy időben beindítjuk a Kolozsvári Magyar Napok honlapját- www. magyarnapok. ro- melyet folyamatosan felfrissítenek. Mint mondta, az észrevételeket szívesen várják. Augusztus első napjaiban a programot, a maga teljességében közzéteszik. Folyamatosan kerülnek fel újabb információk. A rendezvény népszerűsítését interaktívabbá teszik. Meg van a lehetőség, hogy minden kolozsvári hozzájáruljon a rendezvény népszerűsítéséhez. Annyi plakátot nyomtatunk, ahány rendezvényt népszerűsítő egyén lesz. A plakátot ki lehet tenni a saját kapujára, az ablakokba. Vakár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke elmondta, nagyon könnyű olyan rendezvényt támogatni, amelyet szívvel – lélekkel magamének éreztem. A Kolozs Megyei Tanács anyagi támogatást nyújtott a rangos rendezvénynek. De még fontosabb a logisztikai hozzájárulás (csendőrség, tűzoltóság). Örömét fejezte ki, hogy a rendezvény ilyen „nagyra nőtt”. Barátaink, ismerőseink, más nyelvű egyének is úgy vélik, hogy rendkívül civilizált rendezvény, melyre érdemes odafigyelni. Köszönetet mondott a szervezőknek, rendezőknek a munkájukért. A 6. Kolozsvári Magyar Napok újdonságai Szabó Lilla programigazgató ismertette az idei program főbb eseményeit. Röviden összefoglalta az újdonságokat, a programcsoportokat. Augusztus 15.-én „Európa kulturális öröksége: Herend” című kiállítást nyitják meg. Augusztus 16.-án átadják a felújított Farkas utcai református templomot. Hálaadó istentiszteletet tartanak. Igét hirdet Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. A felújítási munkálatokról Maksay Ádám főtervező számol be. Minden nap orgona-koncert várja az érdeklődőket. Folytatódik a Redutban / Erdélyi Néprajzi Múzeumban is a hangversenyek- sorozata, illetve a Kolozsvári Magyar Operában. Kiállítások tekintetében is lesznek újdonságok. A kolozsvári Képzőművészeti Múzeum kiemelt kiállítása az „Európa kulturális örökség: Herend” nevű kiállítás. A kiállítást megnyitja Lucian Nastasă Kovács, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója, Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója, és Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja. Érdekes az MTI fotókiállítása. Különböző témájú beszélgetésekre várják az érdeklődőket. A Báthory István Elméleti Líceum udvarán lesznek a sportrendezvények és beszélgetések. Újdonságként említette, hogy a sport iránt érdeklődőknek lehetőségük lesz találkozni Polgár Judit sakk-olimpikonnal, illetve Szabó Orbán Olga olimpia tőrvívóval. A Farkas utcai színpadon koncerteket hallgathatnak a kisebb- korúak, mint például Palya Bea, az Evilági együttes illetve a Kaláka gyermekkoncertjeit. Kimondottan újdonságot az új helyszínek jelentik. Augusztus 18.-án adják át Szilvássy Karola felújított síremlékét a Házsongárdi temetőben. A BBTE Ökológiai és Biológiai Intézetének a foglalkozásait a Mikó– kertben tartják. A kolozsvári magyar középiskolások is részt vesznek a programban. A Báthory- Líceum diákjai Janne Teller Semmi című művét mutatják be, az Apáczai Csere János Líceum tanulói a Szép nyári nap című produkcióval lépnek fel. Közösen lép fel a kolozsvári illetve miskolci református kollégiumok énekkara. A Deák Ferenc utca sarkán az ifjúsági sátor új arculattal jelentkezik. Az idén rendezik meg az első Erkel Ferenc Kolozsvári Sakknapokat. Erkel Ferenc (1810- 1893) zeneszerző, a magyar nemzeti opera megteremtője, a magyar Himnusz zeneszerzője. 1827-ben Erkel Ferencnek, Kolozsváron, zongoratanári állást ajánlottak fel. Sikert aratott zongorahangversenyeivel. Később a kolozsvári tartózkodásáról ekként nyilatkozott: „Ami vagyok, azt mind Kolozsváron töltött éveimnek köszönhetem”. Kiváló sakkozó is volt. A legjobb magyar sakkozók közt tartották számon. A Pesti sakk-kör egyik alapító tagja, 1865-től az elnöke volt. Koncertek Sánta Levente fesztiváligazgató kiemelte, hogy a Főtéren a közösséget megmozgató koncerteket szerveznek. Augusztus 18.-án a Nightloosers és a Magna Cum Laude- koncertet tartják. Augusztus 19.-én az Ossian és a Republic produkciója hallható. Augusztus 20.-án a Kolozsvár belvárosában a Szent István- napi Néptalálkozó együttesei vonulnak fel. Majd délután a Főtéri színpadon a Szent István- napi Néptánc Gálában gyönyörködhetnek a nézők. Este Lajkó Félix és zenekara lép fel. Augusztus 21.-én a Budapest Klezmer Band és Fenyő Miklós koncertezik. Koncz Zsuzsa koncertjével zárul a rendezvény. A Farkas utcai színpadon gazdag, változatos stílusú zenei kínálattal várják az érdeklődőket. Fellépnek: Csobot Adél, Kocsis Tibor, a Maszkura és a Tücsökraj, Vizi Imre, Loyal zenekar, A csókai ( Szerbia) férfi dalkör, Besh o droM. Az Operett Group Projekt- Operett- varázs produkcióját hallhatjuk. Zongoránál Kulcsár Szabolcs, a Kolozsvári Magyar Opera karmestere, hegedül Ferenczi Endre, az opera koncertmestere. Fellépnek Balázs Borbála, Hary Judit, Pataki Enikő, Ádám János, Madarász Lóránt, Fülöp Márton. Kiemelt zenei eseménynek tekinthető a Virtuózok tehetségkutató verseny nyerteseinek koncertje, amelyet Kolozsvári Magyar Operában tartanak. Közreműködik a KMO zenekara, vezényel Kulcsár Szabolcs. Fellépnek: Tóth Bettina, Szauer Bianka, Demeniv Mihály, Kiss Zoltán, Lugosi Dániel Ali és Boros Mihály. Színházi előadások A Kolozsvári Magyar Színház 5 rendkívül értékes, színvonalas előadását tekinthetik meg a nézők. A Shoshin Színházi Egyesület fesztiváljának produkcióit ismerhetik meg az érdeklődők. Egyes előadásokat közönségtalálkozó követ. A Békéscsabai Jókai Színház Federico García Lorca: Bernarda Alba háza-című vendégelőadással mutatkozik be. Rendező: Béres László. Csomafáy Ferenc erdon.ro 2015. augusztus 24.„Újrafelfedező” találkozások a Kolozsvári Magyar NapokonPezsgő hangulat uralta a Kolozsvári Magyar Napok utolsó szakaszában a város központját: a Farkas utca, a középkori időutazás helyszínéül kijelölt Fogoly utca, a Deák Ferenc utcai ifjúsági pavilon, a New York Szálló, valamint a Főtér és környéke is megannyi külföldi és Erdély minden szegletéből érkező vendéget vonzott. Szinte minden kincses városbeli családnak érkezett vendége a hét végére – így feltételezhető, hogy a magyar ünnepre talán annyian szállingóztak ide más településekről, mint amennyi kolozsvári magyar a szokásosnál otthonosabban érezhette magát a gazdag programokat felsorakoztató belvárosban. „Annak ellenére, hogy idén több napon át esett az eső a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt, a Farkas utcai fesztiválutcában csak az első napon vette el a látogatók kedvét a mostoha időjárás. Aznap kevesebben jöttek el, mint azt korábban megszoktuk, a fesztivál következő napjain viszont még tavalyhoz képest is többen látogattak ki: naponta 15000 ezer ember kapcsolódott be a gazdag programkínálatába" – értékelte lapunknak Szász Péter, a fesztiválutca programjainak főszervezője. Hozzáfűzte, szervezői szempontból még jól is jött az eső, a kánikula elmúltával ugyanis sokkal könnyebb volt felhúzni a sátrakat, illetve mindent felszerelni a Farkas utcában. Szász Péter kérdésünkre kifejtette, a korábbi évekhez hasonlóan helyt adtak a kézművesvásárnak, a hagyományos termékeket felsorakoztató standoknak, könyvesboltoknak, sőt kilenc múzeum is önálló standdal jelentkezett. Emellett a bortermelők kínálták portékájukat a külön számukra fenntartott kis utcában, helyszíni sátrakból tudósítottak a tévék, rádiók, a Kolozsvári Magyar Színház is változatos programokkal várta a közönséget. Magyaros ételeket lehetett kapni: a lángostól a kürtős kalácson át a lacikonyhák kínálatáig szinte mindent. A gyönyörűen felújított Farkas utcai református templom is rengeteg látogatót vonzott, a megújult épületre kíváncsi turisták kívül-belül megcsodálták a korszerű megvilágítással gazdagodó műemlék impozáns látványát. Megidézett élmények, gasztronómiai „utazás” Megannyi találkozás színhelye volt a kincses város a magyar napokon: ilyenkor olyanok is összefutnak, akik évek óta nem látták egymást, de az újrafelfedezés örömét erősítették az előre megszervezett, nagyobb lélegzetű találkozások is. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának magyar szakos végzettjei elevenítették fel közös élményeiket a Horea úti „alma materben", ahol egyetemi tanárok, valamint a nagy múltú intézményben végzett bölcsészek találkoztak. Mintegy ötvenen gyűltek össze egy fergetes hangulatú estére-éjszakára lapunk valamikori és mostani munkatársai: a Krónika 16 éve alatt ugyanis több mint száz újságíró, szerkesztő, fotós, tördelő, korrektor dolgozott majdnem mindig jó hangulatú légkörben, több szerkesztőségi helyszínen. A közös élményeket, a mindenkori felhőtlen „krónikás” hangulatot idézték meg a több erdélyi városból érkezett résztvevők, akik a lap örökre eltávozott munkatársairól is megemlékeztek az Insomnia kávéházban péntek este. Természetesen a gasztronómiai élmények sem maradhattak ki a hétvége kínálatából: ezúttal vendégek látták vendégül a Kolozsvári Magyar Napok sajtós résztvevőit a Magyar Turizmus Zrt. (MTZ) jóvoltából a Via étteremben, ahol ínyencségekkel – többek közt fenséges szürkemarhapörkölttel, szilvapálinkával, minőségi száraz vörösborral – kényeztették a betérő újságírókat. Soós Júlia, az MTZ romániai képviseletének vezetője volt az esemény házigazdája, a jellegzetes magyarországi étekről pedig Barabás Zoltán mesterszakács, a Magyar Nemzeti Gasztronómia Szövetség alelnöke, a debreceni Barabás Étterem vezetője gondoskodott. Barabás Zoltán érzékletes kiselőadásban foglalta össze a a tudnivalókat a szürkemarháról, illetve a mennyei pörkölt elkészítésének módjáról. Mint megtudtuk, a szürkemarha és más marhák íze, állaga közt is lényeges a különbség, lévén hogy előbbi más életmódot folytat: ridegtartásban él, szabadon, úgynevezett külterjes állattenyésztésben. Hetven hónap Bolívia börtöneiben A La Paz-i börtönkomplexumban öt éven és tíz hónapon át politikai fogolyként elzárt, nemrég szabadult, szovátai Tóásó Előddel beszélgetett pénteken délután Lukács Csaba újságíró, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársa az egykori Continental szállóban, rengeteg érdeklődő jelenlétében. Lukács Csaba az államellenes és felforgató cselekedetek elkövetésével vádolt Tóásót rabságának ideje alatt évente látogatta, részt vett tárgyalásain, és szabadlábra helyezésekor a Bolíviából való, filmbeillő kimenekítésében is szerepet vállalt. Az érdekfeszítő beszélgetést nagy figyelemmel kísérő hallgatóság megtudhatta, milyen rémálomhoz hasonlatos következményekkel jár az, ha egy fiatal meggondolatlan módon vállal külföldi munkaajánlatot, és nem számol azzal – Lukács Csaba kifejezésével élve –, hogy ingyen ebéd márpedig nincs, és a csábító ajánlatok mögött óriási veszélyek leselkedhetnek. Tóásó Előd elmondása szerint Eduardo Rózsa Flores meghívására utazott ki Bolíviába, hogy egy magyar származású, New York-i producerrel dokumentum- és játékfilmeket készítsen elő. Három társát, köztük Florest egy előre megszervezett kommandóakció során 2008 áprilisában lemészárolták szállodai szobájukban. Tóásó szinte csodával határos módon életben maradt, és Mario Tadiccal együtt letartóztatták, majd megkezdődött egy, a bizonyítékokat és észérveket semmibe vevő, kirakatperhez hasonlatos eljárás ellenük, amelyek Evo Morales indián származású államfő, szocialista hátterű diktatorikus rendszerének megerősítését szolgálták. Az államelnök konkrét politikai tőkét kovácsolt, és két választási kampányt nyert meg azáltal, hogy sikeresen fellépett az állam rendjét veszélyeztető, terroristának titulált vádlottak ellen. Tóásó Előd nővére, Edit segítségével ártatlanságának bizonyításán dolgozott csaknem hat éven át, szabadulását azonban csak az idén megkötött vádalku tette lehetővé, amelyben el kellett ismernie, hogy fegyveres felkelést követett el. A bolíviai állam Tóásóval szemben újra és újra megszegte, szükség esetén átírta saját törvényeit és a nemzetközi, emberi jogi szabályokat is, a börtönben pedig olyan állapotok uralkodtak, amelyek valóban rémálomhoz hasonlatosak. Néhány aspektus a La Paz-i rabéletből: a bolíviai társadalom nem tartja el a börtönbe jutott tagjait, így pénz híján azok sem ételt, sem ágyat nem kaphatnak. Hatalmas arányú a drogfüggőség, és a dependens rabok kiszámíthatatlansága – derült ki a beszélgetés során. A legfontosabb következtetés a munkaajánlatokat illető óvatosság lenne – szögezte le Lukács Csaba, felhívva a fiatalok figyelmét arra is, hogy semmilyen virtuskodó, például fegyverrel, puskával készített fotót ne töltsenek fel közösségi oldalakra, mert azokat nagy valószínűséggel rosszul értelmezik majd. Virtuózok, „nagy öregek” a főtéri nagyszínpadon A tervek szerint Koncz Zsuzsa és meghívottai fellépésével, valamint az immár hagyományosnak számító főtéri tűzijátékkal zárul vasárnap este a Kolozsvári Magyar Napok egy hétig tartó színpompás koncertsorozata. A hétvégi fellépések rengeteg nézőt vonzottak a főtéri nagyszínpad elé, akárcsak a Farkas utcai kisszínpad elé. A Vajdaság Paganinijének is nevezett Lajkó Félix hegedűvirtuóz fergeteges csütörtöki koncertjére is rengetegen voltak kíváncsiak, akárcsak Fenyő Miklós, a veterán rock and rollos pénteki fellépésére. Lajkó Félix augusztus 20-i színpadra lépése végén három különleges hangú énekesnő, a hegedűs játékába bekapcsolódó Palya Bea, Csizmadia Anna és Tintér Gabriella énekelte el a Himnuszt különleges, emelkedett hangulatot teremtve. Szombaton este a Magashegyi Underground, a magyarországi alternatív zene egyik legnépszerűbb együttese csapott a húrok közé. Bocskor Bíborka, a zenekar csíkszentmártoni származású, jellegzetes hangú énekesnője egyedi mozgásvilággal és előadásmóddal, dalaiknak újszerű megszólaltásával kápráztatta el a főtéri közönséget. A Bikini együttes, a magyar rockzene utóbbi évtizedeinek egyik „nagy öreg” zenekara állt a főtéri színpadra szintén szombat este: D. Nagy Lajos és zenésztársai régi nagy Bikini-slágereket és újabb dalokat is felvonultató koncerten szórakoztatták a magyar napok népes közönségét. A tömeg lelkesen énekelte a jól ismert slágereket, azonban némi csalódást keltett, hogy mindössze egy szám erejéig jöttek vissza az együttes tagjai a visszatapsolás után. Kiss Előd-Gergely, Kiss Judit Krónika (Kolozsvár) 2016. június 27.Családias hangulatban zajlott a nagyváradi Szent László NapokA barátságtalan hőség ellenére is népszerűek voltak a vasárnap este véget ért, családias hangulatú Szent László Napok programjai Nagyváradon. Vevők voltak a nagyváradiak a Szent László Napok kínálatára: a vasárnap este véget ért rendezvénysorozat idén is több ezer helybélit és környékbelit meg tudott szólítani, a legtöbb program pedig igazi családias hangulatban zajlott. Bár a kánikula gyakran „beavatkozott” a váradi magyarság legfontosabb kulturális rendezvényébe, a késő délutáni és esti programok még a barátságtalan időjárás ellenére is rendkívül népszerűnek bizonyultak A Szent László Napok legfontosabb helyszínén, a váradi várban szombat este az Intim Torna Illegál és a Republic fellépése alkalmával még a teltház-táblát is ki lehetett volna akasztani a várkapura: a népszerű magyarországi együttesekre legalább tízezren voltak kíváncsiak. Vasárnap délután a nagyváradról elszármazottak számára tartottak találkozót a várban, míg a világzene kedvelőit Palya Bea szólította a színpad elé. A Szent László Napok résztvevői a Pece-parti Párizs szépségeivel, nevezetességeivel is megismerkedhettek. Szombaton szervezett városnéző séta is volt, be lehetett jutni a római katolikus bazilika kriptájába, Simon Judit újságíró vezette körbe az érdeklődőket a Darvas–La Roche-villában, a várgondnokság szervezésében pedig a frisssen felújított várat is meg lehetett ismerni. A várban az állandó programok – kiállítások, kézműves vásár, könyvvásár, gyermekprogramok, kaktuszkiállítás és sok egyéb meglepetés – várták az érdeklődőket, a vár hűvös terei és a sörsátrak, lacikonyhák ernyői nyújtottak menedéket a forróság elől . A hőségre való tekintettel szombaton a nagyváradi várban kialakított nyári színpad helyett a várudvar egy árnyékosabb részén tartották meg Ilyés Szabó Anna előadását, melynek során székely népmesékkel örvendeztette meg a kicsiket és nagyokat. A közönség a tréfás meséken kívül népdalokat is hallhatott a mesemondó előadásában, melyek csak még színesebbé tették az ismerős történetek által megteremtett mesei világot. Délelőtt gyerekek százai követték figyelemmel a Szigligeti Színház Lilliput Társulatának előadását. A csillagos eget a földdel, a napot a holddal összekötő égig érő fa és a királylány meséje sokak számára ismert. A Benedek Elek által újrafogalmazott hagyományos magyar népmesét Lélek Sándor Tibor alkalmazta színpadra, és Bíró Böske nemezből és tüllből készült díszleteinek és Trifán László bábjainak segítségével tárult a közönség elé. Az előadást a váradi gyerekek áprilisban láthatták először, s most a Szent László Napokra is elhozták nekik a művészek, Szentpéteri Lenke, Németi Emese, Lélek Sándor Tibor és Varga Imre. A délután folyamán két könyvbemutatóra is sor került: elsőként Molnár János Most és mindörökké című könyvét ismerhették meg a Könyv-Várba érkezők, ezt követően pedig Csinta Samu erdélyi író, újságíró eddig megjelent köteteit mutatták be. Krónika (Kolozsvár) 2016. június 28.Szent László Napok: tízezren a váradi zárókoncertenKoncz Zsuzsa és Bródy János fergeteges koncertjével ért véget vasárnap este a Nagyváradon negyedik alkalommal megszervezett Szent László Napok rendezvénysorozat, amelynek nagysikerű zárófellépésen legalább tízezren vettek részt. A koncert időpontját az eredeti tervekhez képest egy órával előbbre hozták a fesztivál szervezői, mivel 22 órától Magyarország labdarúgó-válogatottja játszott Belgiummal az Európa-bajnokságon – így senkinek nem kellett választania a két programpont közül. Emiatt a Pribojszki Mátyás Band is egy óráva hamarabb kezdte meg koncertjét. A mérkőzést egyébként több ezren követtek figyelemmel a nagyszínpadon elhelyezett kivetítőn. Koncz Zsuzsa és Bródy János fellépését megelőzően a népes közönség előtt Zatykó Gyula, a rendezvénysorozat főszervezője szólalt fel, aki a szervezői csapatnak, az önkénteseknek és természetesen a résztvevőknek is köszönetet mondott. Vasárnap lépett fel a Szent László Napokon Palya Bea magyarországi énekesnő is, aki ezúttal gyermekdalokkal érkezett Nagyváradra, ahol többek között Altatok című albumáról adott elő dalokat. Palya Bea pillanatok alatt hatalmába kerítette a kicsikből és nagyokból álló közönséget, akik közül többen együtt énekeltek az előadóval, a legkisebbek pedig táncra perdültek a várpincében tartott koncerten. Szép számban begyűltek az érdeklődők a Szent László Napok keretében megszervezett vasárnap esti sörkóstolóra is. A hűs várpincében tízféle magyarországi kézműves sör várta az ínyenceket a legvilágosabbtól a legsötétebbig Krónika (Kolozsvár) 2016. augusztus 5.Hívatlanul érkezik a honvágy, avagy a fjordokon át a smaragd szigetreKülönleges érzés rádöbbenni arra, hogy a honvágy milyen ravaszul, váratlanul talált ránk. Sosem egy nagy robbanással mutatkozik meg, nem kopogtat, hogy hát ’Helló, itt vagyok, te meg megint merre tévedtél el?’. Hívatlanul érkezik és apró részletekben adja az ember tudatára, hogy valami hiányzik a hétköznapokból. Amikor hirtelen egy dal szólal meg valahol a mélyben, és következő percben a Youtube-on Palya Bea, a Quimby vagy éppen a Csík Zenekar játszik hevesen egy régi darabot. A minap vinettát sütöttem, aztán éppen édesanyám húsgombóc levesét főztem meg. Tegnap szilvát vásároltam a piacon, hát ma már rotyog a krumpli a fazékban, szilvásgombóc a mai menü. Felszínen azzal áltatom magam, hogy csak a lakótársaimnak akarom megmutatni a változatos, erdélyi konyha finomságait. Norvégok, az ő konyhaművészetükhöz képest a mi pirospaprikás zsíroskenyerünk is izgalmasabb. Mégis, magamnak lassan be kell vallanom, nem nekik, hanem magamnak készítem ezeket az ételeket. Melenget a gondolat, hogy egy kicsit itt, a távolban is életre tudok kelteni valamit Erdélyből, még ha csak a konyhából terjedő illatok formájában is. Olyan dolgok ezek, amiket talán az ember nem értékel annyira, amikor kéznyújtásnyira vannak állandóan. Már több mint egy fél év telt el azóta, amióta újra szedtem a sátorfámat, becsomagoltam minden szükségeset egy nagy bőröndbe, és ide költöztem a smaragd szigetre, a kis zöld koboldok otthonába, a Guinness sör és Oscar Wilde mellett tucatnyi híres író bölcsőjébe, Írországba. Emlékszem, többen megkérdezték akkor tőlem, hogy honnan van ennyi bátorságom. Én meg nem mertem azt válaszolni, hogy valójában én is ezer kétellyel küszködök. Nem mondhattam. De volt egy nyugtató gondolat a fejemben, amit próbáltam előtérbe helyezni: bárhova megyek is, ugyanolyan emberek vannak ott is, mint itthon. Jobban mondva, emberek voltak Bécsben is három éve, amikor oda vitt a tanulásvágy és a kíváncsiság, emberek voltak Norvégiában is, ahova az idegen nyelv iránt érzett szenvedély vitt, és ahol csak egyre cseperedett bennem a kalandvágy, és emberek lesznek Dublinban is, ahova már a mostanra nyughatatlanná vált természetem hajszolt. Eddig én is hittem a mondának, hogy az éghajlat befolyásolja a népet, ezért olyan életkedvelők délen az olaszok, és ugyancsak emiatt olyan mogorvák és barátságtalanok az északiak. Viszont képes-e azt bárki megmagyarázni, hogy az írek a soha el nem álló eső, a kegyetlenül süvítő szél és a folyton felhőkkel takart ég ellenére, hogyan lehetnek olyan vidámak, barátságosak és könnyen megközelíthetőek? Az is igaz, hogy mialatt Norvégiában drága az alkohol, és ha ők fel szeretnének kicsit melegedni zord napokon, egy kisebb vagyont kell elkölteniük egy-két üveg szíverősítő italra, Írországban a csapból folyik a sör, és mindig akad egy jó barát, akivel el lehet beszélgetni az időjárás kihívásairól egy kocsma melegében. Van egy olyan gyanúm, hogy az íreknek több féle és fajta sörük van, mint ahány hétvége egy évben, amikor időt lehet szánni a sörivás mesterségére. A sok költözködés hozzásegített ahhoz, hogy ma egyetlen következtetést tudjak levonni az országok közötti különbségekről. Az általános előítéletek vagy eltúlzott valóságok ellenére, legyen az pozitív vagy negatív, a szomszéd füve mindig zöldebb mArad. Mennyien repatriálnak nyugatra, mert azt remélik, ott valami féle Eldorádóra bukkannak, aztán sokan nem merik bevallani, hogy ez nem teljesen így van. Hiszen Norvégiában nehezen lehet beilleszkedni, mert nem csak hűvös jelleműek az ott lakók, de nagy erőfeszítések árán fogadják csak be az immigránsokat, bárhonnan jönnének is. Emellett persze szigorúak a szabályzatok, ami miatt egy átlag román ember, aki hozzá van szokva a törvények kiskapuihoz és szürke zónájához, mindegyre áttörhetetlen falakba ütközik. Aztán Írországban a több tucat féle sör sem képes elfeledtetni azt az emberrel, hogy a közszállítás tökéletesen megbízhatatlan, olyannyira, hogy Romániában egy Isten háta mögötti falu állomásán is inkább érkezik órarend szerint a vonat, semmint a dublini commuter (ingázó) vonat. Vagy az, hogy 20 percet veszít az ember minden alkalommal, amikor egy cul de sac házcsoportot kell megkerülnie, hogy eljusson valahova, mert ugye ezeket a házcsoportokat fal veszi körül és nincs rövidítés. Továbbá az írek nem hallottak hatékony házszigetelésről vagy használható mobilhálózatról. A lista hosszú, van miről panaszkodni ugyanúgy, mint otthon. Azt jelenti ez, hogy minden rossz, és ezért tévedés elköltözni más országba? Egyáltalán! Véleményem szerint kevés dolog képes olyan élettapasztalatot adni, mint az, amikor egy új kultúrához, egy új kultúra furcsaságaihoz kell hozzásimulnunk, vagy egy idegen ország törvényeit kell kibogozzuk magunkban. Az a megmagyarázhatatlan boldogság, amit az nyújt, hogy bárhova megy az ember, megértéssel fogadják, mindenhol találhatunk barátokra, és minél távolabb jutunk otthonról, annál jobban látjuk, hogy a fű mindenhol zöld, és néha elszáradt, és néha túl magasra nőtt, de lényegében ugyanolyan. Na, jó, Írországban zöldebb persze, de ahhoz el kell viselni a sok esőt és a trágyaszagot, ami már beitta magát a hétköznapjainkba, mert mindenhol tehéncsordákat tartanak. Egyetlen tanulságot tudok most elmondani. Ezek a tapasztalatok olyanok, mint kicsomagolatlan, titokzatos ajándékok a karácsonyfa alatt. Ha kinyújtjuk a kezünket és kibontjuk őket, elvesztenek kicsit a rejtélyességükből, ott a lehetőség, hogy nem tetszik az, amit a fényes papír alatt találunk, de viszont megvan az esélye annak is, hogy egy életre szóló kincset találunk elrejtve egy elnyűtt, újrahasznált csomagolópapír burkolata alatt. Ha nem vitt volna ennyi helyre az életem, nem láttam volna meg azt sem, hogy Erdély mennyire csodálatos és mennyire szerves része az életemnek. De azt sem tapasztaltam volna meg, hogy Norvégia valóban mennyire gyönyörű a kimagasló fjordjaival és a gazdag történelmével, hogy Írországban mennyi a kedves ember, mennyire mesések a vidéki tájak, és mennyire jólesik az a pár óra meleg napsütés egy hét eső után. Megtanultam kevesebbet panaszkodni arról, hogy mi nem működik itt vagy otthon, és inkább arról mesélni, hogy mennyi minden van, amit ünnepelni lehet és kell mindenhol, hogy kincsekre mindenütt bukkanhatunk, ha kinyitjuk a szemeink és megnyitjuk az életünk a tapasztalatok áramának, függetlenül attól, hogy hol vagyunk. RAKUSCSINECZ LAURA Szabadság (Kolozsvár) 2017. április 11.Magyar költészet napja: Janus Pannoniustól a kortársakigErdély-szerte számos programmal hívják fel kedden a figyelmet a magyar költészet jelentőségére. Az ünnepségek már vasárnap elkezdődtek, és szerdán is tartanak. Kedden ünneplik az egész magyar nyelvterületen a magyar költészet napját, amelyet 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én tartanak. Erdély-szerte számos programmal hívják fel a figyelmet a költészet jelentőségére színházakban, iskolákban, különféle kulturális és nemcsak kulturális intézményekben. Szatmárnémetiben gazdag rendezvénysorozattal adóztak a költemények napjának már vasárnap: több száz vers hangzott el a magyar költészet napja apropóján szervezett maratonon 14 és 22 óra között. Immár harmadik éve egész napos költészetünneppel tiszteli meg a jeles napot a Harag György Társulat. A már hagyományossá vált programsorozatnak idén új, nagyobb befogadóképességű helyszínt találtak a szervezők: a District 15. klubban verseket lehetett olvasni, mondani, hallgatni, énekelni. Végh Balázs, a színház irodalmi titkára a Krónikának elmondta, óriási érdeklődés övezte a versmaratont, klasszikusok és kortárs költők versei egyaránt elhangzottak: Janus Pannoniustól Ady Endrén keresztül a kortársakig. Természetesen nem maradtak ki a sorból Arany János művei sem, a kétszáz éve született költőóriás balladáit is elszavalták, de részletek hangzottak el a Toldiból is. A bicentenárium apropóján Arany kedvenc ételeit is megkóstolhatták a résztvevők: a menüben zsíros kenyér lilahagymával, csirkepaprikás galuskával és marczafánk is szerepelt. A versblokkok között Skype-kapcsolaton keresztül verseltek ismert irodalmárok, művészek, többek közt Palya Bea énekesnő és Selyem Zsuzsa irodalomtörténész is ilyen módon vett részt a rendezvényen – írta a Szatmár.ro. Bemutatták a Sugárút kulturális folyóirat új lapszámát is, erről Kereskényi Sándor és Veres István beszélt. A rendezvényen szó esett a verstanításról a szatmári magyar középiskolák diákjainak és tanárainak a részvételével, és téma volt a versekkel való kapcsolatunk – erről Bessenyei Gedő István dramaturg, Jánk Károly költő, Marosszéki Tamás színművész és Elek György költő, újságíró elmélkedett. A rendezvényen Horváth Benji költő, slammer és Helikon-szerkesztő legújabb, Az amnézia útja című kötetét is megismerhette a közönség. A költészet napi ünnepségek kedden és szerdán is zajlanak, szerdán egy csíkszeredai rendezvényre várják a közönséget. Az irodalomkedvelők délután 5 órától a Kájoni János Megyei Könyvtár a Költészetnap – másképp című estjén vehetnek részt. „Miért másképp? Több szempontot is felsorolhatnánk, de itt most csak a leglényegesebbet: a Magyarországról indult, József Attila születésnapjára emlékező költészeti ünnepen az erdélyi irodalom színe-java mindig is képviseltette magát (prózaírók is). A vers ünnepe mára az egész Kárpát-medence (sőt a világ) magyarságának irodalmi ünnepe lett. A hagyományt mi is betartjuk. De jelezzük azt is, hogy a kötelező klasszikusok mellett a magyar irodalom, mint mindig, most is eleven friss hajtásokat is terem, akik lassan a nagy öregek méltó pályatársaivá növik ki magukat. Ezen a tavaszon mi két ilyen izmosodó tehetséggel ünnepeljük ezt a nagy napot" – írják a szervezők. A két „friss hajtás" Korpa Tamás költő, kritikus, szerkesztő és Muszka Sándor költő, prózaíró, szerkesztő, akikkel Murányi Sándor Olivér író beszélget az eseményen. A szerzők kötetei a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatóak és dedikáltathatóak. Krónika (Kolozsvár) 2017. október 30.Ars Hungarica: kis magyar oázis a nagyszebeni fesztiválrengetegbenTizenkettedik alkalommal szervez Ars Hungarica kulturális fesztivált Nagyszebenben november 5-12 között a HÍD – Szebeni Magyar Egyesület, amelyen évről évre a városhoz – és nemcsak – kapcsolódó magyar vonatkozású értékekre, személyiségekre hívja fel a figyelmet, miközben a más etnikumú városlakók számára is színvonalas kulturális programokat kínál. Sikerességét és népszerűségét az is bizonyítja, idővel a városvezetés felvette a hivatalos, általa is támogatott fesztiválprogramok sorába, ami évről évre arra kötelezi a szervezőket, hogy minőségi közösségi alkalmakat kínáljanak Nagyszeben lakossága számára. Az idei programról és a fesztivál közösségi életben betöltött szerepéről faggattuk a szervezőket, önkénteseket. A fesztivál elsődleges célja a nagyszebeni magyar közösség kulturális sokszínűségének bemutatása. „Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a Nagyszebenhez kapcsolódó magyar személyiségeknek, a helyi kulturális műsoroknak, de általában az éppen időszerű magyar kulturális élet programjaiba kapcsolódunk be. Nagyon hasznos az eltelt években szerzett tapasztalat, hogy a programot a közönség igényeihez igazodva állítsuk össze” – beszélt az általános elképzelésről Takács Gyöngyi, a HÍD egyesület alelnöke. „Idén Borsos Miklós szobrászművésszel indítunk, a Visszanéztem félutamból című könyvének Nagyszebenről szóló részét sikerült németre fordítani, és ezt mutatjuk be. Így próbálunk valami maradandót is hagyni magunk után. Ezt követik a nemzetközi tearituálék, azaz az erről szóló kiállítás és kóstoló, ami nemzetközi ízekkel tarkítja a fesztivált és azt bizonyítja, hogy a magyar kultúra egyetemes. Palya Bea is a fesztiválon fog első alkalommal Nagyszebenben fellépni, és a Sárik Péter – Falusi Mariann duó is kitűnő zárókoncertnek ígérkezik” – sorolta a hangsúlyosabb programpontokat Takács Gyöngyi. Hozzátette: ezúttal is kiemelkedő szerep jut a gyerekműsoroknak, hiszen a kisebbek szórakoztatása is ugyanolyan fontossággal bír. Klasszikustól a dzsesszig, pop-funktól a diszkózenéig több műfajban és stílusban igyekeznek értéket felmutatni, hogy a közönség különféle kulturális igényeinek eleget tegyenek. Az esti könnyűzenei koncerteket a város különböző szórakozóhelyein szervezik, így azokat a más nemzetiségűek is élvezhetik. „Kiemelném a fesztivál bálját és táncházát, amely részben a hagyományos szüreti bál szerepét tölti be élő magyar népzenével és tánccal. Ezúttal a magyarlapádi Gyöngypárta néptáncegyüttes és a Pirospántlikás zenekar, valamint a budapesti Kalangya együttes lesznek a vendégeink. Színház terén érzékeny kisebbségi témákat boncolgatunk az Udvari Kamaraszínház Halottak napjától virágvasárnapig című előadáson, illetve az Osonó Színházműhely Piknik egy japán szőnyegen című interaktív produkcióján. De nem feledkezünk meg 2017 fontos évfordulóiról sem, irodalmi műsorokkal és előadásokkal emlékezünk Arany Jánosra, Szent Lászlóra és a reformáció jubileumi évére” – részletezte a programot az alelnök.„A fesztiválszervezés függőséget okoz, és figyelem, ragályos! Talán, mert nem pénzért dolgozik az ember, hanem valami fontosabbért, hogy másoknak örömöt szerezzen. Egy erős közösségérzetű faluban gyerekeskedtem, ahol a lakosságnak a kalákában végzett munka töltötte ki mindennapjait, így nem is számított munkának az együttlét, hanem inkább közösségépítésnek. Korunk virtuális világában igazi kihívás versenybe szállni a képernyőkkel, és meggyőzni az embereket a közös együttlét fontosságáról” – beszélt arról, hogy mit jelent számára a fesztiválszervezés. „Éppen ezért hálás vagyok a fellépőknek amiatt, hogy szívesen jönnek Nagyszebenbe, és minden alkalommal itt hagynak egy darabkát magukból, s ezzel is hozzájárulnak magyarságunk megéléséhez. Hiányzik ugyan az én nemzedékem csapata, de nagyon hálás vagyok az önkénteseinknek, akik szívvel-lélekkel, legjobb tudásuk szerint, viszik tovább a fesztivált. Az önkéntesség egyfajta életmód, sokat lehet belőle tanulni (és főleg sok kedves embert lehet élőben „like”-olni). Nem utolsósorban, hálás vagyok Serfőző Levente fesztiváligazgatónak, hogy minden furfangos körülmény ellenére összetartó- és hajtóereje a szervezésnek. Hála az égnek, él néhány ilyen ember Erdélyben, aki számára tényleg a közösségépítés a fontos, a kulturális forradalom, ha úgy tetszik. Jó volna megbecsülni és támogatni őket” – fogalmazott Takács Gyöngyi. „Hogy kihívás-e a szervezés, naná, hogy az. Mi más lehetne vonzó ezekben a közösségi fesztiválokban, ha nem az együtt átélt élmény ereje, amikor kiszakadunk a mindennapok rutinjából. Kihívás és egyben öröm is ezt a szervezőgépezetet működtetni. Az Ars Hungarica a szebeni magyar közösség hangja! Ezen keresztül fejezzük ki kulturális identitásunkat és nemzeti önazonosságunkat” – összegezte. Hogy Nagyszeben és az Ars Hungarica fesztivál híre minél messzebbre eljusson, idén is meghirdették vendégkereső kezdeményezésünket. Várják olyan író-utazó, riporter, blogger, fotós jelentkezését, aki szívesen töltene Nagyszebenben pár napot a fesztivál ideje alatt, és beszámolna a szebeni fesztiválos élményeiről. Lehet bátran jelentkezni a [email protected] címre. Páll Ákos a HÍD egyesület alelnöke a fesztivál mindenese és technikusaként számtalan teendőt ellát egy-egy Ars Hungarica fesztivál lebonyolításakor, mégis évről-évre állandó tagja. Őt arról faggattuk, hogy mit jelent számára az Ars Hungarica. „Közel kilenc éve veszek részt a fesztivál előkészítésében, lebonyolításában. Amikor 2009-ben első alkalommal lehettem tagja az önkéntes csapatnak elsőéves egyetemistaként, nagyon tetszett, hogy részese lehetek egy olyan munkaközösségnek, amely másoknak és ugyanakkor nekem is magyar kulturális programokat biztosít Nagyszebenben. Akkor még nem voltak nagy feladataim, kávét főztem a fesztiválon fellépő művészeknek, segítettem a különböző helyszínek előkészítésében és hasonló, aprónak tűnő, de mégis fontos dolgokat bíztak rám. Évről-évre nőtt a feladataim száma és a velük járó felelősség is, és én természetesen örültem, hogy egy kulturális fesztivál az én munkámnak is köszönhetően valósulhat meg minden évben. Így lett a fesztivál apránként az én fesztiválom, az én Ars Hungaricám is, ami minden évben egy kis magyar oázis a nagyszebeni fesztiválrengetegben – fogalmazott az alelnök. „Amikor Csíkszeredából Nagyszebenbe költöztem, két-három hónapig meg voltam győződve arról, hogy soha nem találok magyar embert ebben a városban, persze ezt megcáfolta az élet. Teljesen más egy tömbmagyar területről érkező fiatal elképzelése a magyar közösségről, mint egy kisebbségben élőnek, és olykor nehéz elfogadni ezt a különbséget. De miután sikerül ezt a másfajta elképzelést feldogozni, akkor rádöbben az ember, hogy a kisebbségi közösségi lét ereje a más kultúrák elfogadásában, és mindezek mellett a saját kulturális értékeink ápolásában, megőrzésében áll. Ezért is szeretnék minden évben kortárs színházi produkciókat, népzenére, néptáncra épülő programokat, és a fiatalságot megmozgató koncerteket látni az Ars Hungarica programjában” – mutatott rá Páll Ákos. Az állandó parányi szervezőcsapat mellett számos önkéntes kapcsolódik be a fesztivál lebonyolításába, hogy minden zökkenőmentes legyen. A csapat idén új taggal bővült, a sepsiszentgyörgyi Leonard Katyi Kolozsvárról érkezett Nagyszebenbe, de már a városba érkezése előtt hallott az Ars Hungarica fesztiválról, amikor a magyar események után kutakodott. „Arra gondoltam, jó lenne bekapcsolódni a szervezésbe, és miután megismerkedtem az egyesület tagjaival, beálltam én is az önkéntes csapatba” – magyarázta, hogyan lett a csapat legfrissebb tagja, aki szerint a fesztivál leginkább a helyi magyar közösség mozgósítása szempontjából fontos. „Mivel az egyik hobbim a fotózás, így a fesztivál képanyagának összeállításában segítek. Emellett apróbb feladatok vagy helyszín-előkészítés vár rám. A munkahely mellett annyi munkát vállaltam be, amennyit rendesen el tudok végezni” – beszélt a rá váró feladatokról. Arra vonatkozóan, hogy sikerült-e beilleszkednie a helyi magyar közösségbe, elmondta: az első hónapok elkeseredettségét követően sikerült megtalálnia a helyét a nagyszebeni magyar társaságban. „Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön is aktívan néptáncoltam, de ez itt sajnos abbamaradt, és először úgy tűnt, hogy mindkét város közösségében hamarabb sikerült megtalálnom a helyem, mint itt. De pár hónap után rájöttem, hogy ezt inkább csak a hirtelen költözés, nem pedig a város miatt érzem. Most már úgy érzem, hogy sikerült beilleszkednem” – fogalmazott. Dézsi Ildikó / Szabadság (Kolozsvár) 2017. november 3.Magyar kulturális fesztivál kezdődik az erdélyi NagyszebenbenAz Arany János- és a Kodály Zoltán-emlékév keretében számos zenei és irodalmi rendezvénnyel tisztelegnek a költő és a zeneszerző előtt az Ars Hungarica magyar kulturális fesztiválon a dél-erdélyi szórványnak számító Nagyszebenben. Serfőző Levente, a fesztivált szervező Híd Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: az idén tizenkettedik alkalommal szervezik meg november 5. és 12. között a programsorozatot, amely a nagyszebeni önkormányzat által kiemelten támogatott helyi fesztiválok közé tartozik. Az Ars Hungarica feladata, hogy bemutatkozó platform legyen a városban élő románok és az oda látogató turisták felé. Emellett a szervezők figyelembe veszik a helyi magyar közösség igényeit, és megpróbálnak minél színesebb programsorozatot összeállítani. Serfőző Levente elmondta: kiemelten odafigyelnek a gyerek és az ifjúsági programokra. Az Ars Hungaricát kulturális fesztiválként határozzák meg, és hosszú távon is ugyanezt az irányt akarják követni. Az idei fesztiválon fellépnek többek között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem diákjai, koncertet ad a Kájoni Consort régizene-együttes, Palya Bea és zenekara, Koszika és a The HotShots, a Mácsafej Zenekar, a Kozma Orsi Quartet, valamint Falusi Mariann és Sárik Péter. Lesznek könyvbemutatók, színházi és bábelőadások, valamint filmvetítések. A költségvetés mintegy 70 százaléka az önkormányzattól származik, és több helyi egyesülettel azt remélik, több évre szóló támogatást is sikerül majd elnyerni a jobb tervezhetőség érdekében. A Magyarország által is támogatott programsorozatra a város környékén élő magyarok is el szoktak látogatni. Serfőző Levente hangsúlyozta, annak ellenére, hogy Nagyszebenben a magyar lakosság létszáma körülbelül 2500 főre tehető, az Ars Hungarica mellett sikerül megszervezni nyáron a magyar napokat is. MTI; Erdély.ma lapozás: 1-21
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
